Kiadványok
 

Katalógus | 2014-07
Árlista 2014-07

 
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

medias termékválaszték- és tanácsadó rendszer

Gördülőcsapágyak és siklócsapágyak
Kiadványok
 

Katalógus | 2012-08
Rolling bearings
Ball bearings, Roller bearings, Needle roller bearings, Track rollers, Bearings for screw drives, Insert bearings/housing units, Bearing housings, Accessories

 
 

Katalógus | 2009-11
Large Size Bearings
Ball bearings Roller bearings Back-up rollers Spherical plain bearings Bearing housings Accessories

 
Termékek INA/FAG

Gördülőcsapágyak és siklócsapágyak

Forgó mozgások csapágyazásához gördülőcsapágyakat vagy siklócsapágyakat használnak. A különbséget az jelenti közöttük, hogy az egymáshoz képest mozgó részek között fellépő erőket gördülő vagy sikló elemek veszik-e fel.

Gördülőcsapágyak

A gördülőcsapágyak általában két csapágygyűrűből állnak integrált futópályákkal. A gyűrűk között gördülőtestek vannak, amelyek a futópályákon gördülnek. Gördülőtestekként golyók, hengergörgők, tűgörgők, kúpgörgők és hordógörgők használhatók. Általában egy kosár vezeti meg és tartja azonos távolságban ezeket a testeket, és megakadályozza, hogy egymáshoz érjenek. Tűcsapágyaknál és perem nélküli önbeálló görgőscsapágyaknál a kosár továbbá a gördülőtestek tengelyének helyes fekvéséről is gondoskodik. A szétszedhető csapágyaknál a kosár összetartja a gördülőtesteket, és ezáltal megkönnyíti a csapágyak beépítését. Különleges alkalmazásokhoz telegolyós, telegörgős és teletűs gördülőcsapágyak is használhatók.
A lemezkosarak standard anyaga az acél, de egyes alkalmazásokhoz sárgarezet is használnak. A masszív kosarak sárgarézből, acélból, kemény szövedékből és egyéb anyagokból készülnek. Széles körben elterjedtek a termoplaszt műanyagokból készült kosarak, főként az üvegszál-erősítésű poliamid anyagúak.
A futógyűrűk és a gördülőtestek anyaga többnyire edzett krómacél, de esetenként nemesacél is lehet. A szélsőséges üzemi körülményekhez – terhelés, fordulatszám, hőmérséklet, korrózió – készülő speciális csapágyak hőálló és/vagy rozsdamentes acélokból, műanyagból, kerámiából és egyéb anyagokból vannak.
A gördülőcsapágyak nyitottak, valamint az egyik vagy mindkét oldalukon tömítettek lehetnek. A legbejáratottabb tömítési módok a hézag- és az ajaktömítések.

Jellemzők és alkalmazás

A gördülőcsapágyak mindegyik fajtáját speciális tulajdonságok jellemzik, amelyek meghatározott csapágyazási esetekhez különösen alkalmassá teszik őket. A csapágyazás módjának megválasztására csak nagyon feltételesen lehet általános érvényű szabályt felállítani, mert szinte mindig több tényezőt kell figyelembe venni, és ezeket kölcsönösen össze kell hangolni egymással. Így például a terhelés és a fordulatszám mellett általában az olyan tényezőket is figyelembe kell venni, mint hőmérséklet, kenés, rezgések, beszerelési mód, karbantartás stb. Sok esetben a csapágy fő méretei közül legalább egyet – többnyire a furatátmérőt – eleve meghatározza a befogadó konstrukció.
A többnyire radiális terheléseket felvevő gördülőcsapágyakat radiális csapágyaknak nevezik. A radiális csapágyak többsége kombinált terheléseket vesz fel – ilyenek például a mélyhornyú golyóscsapágyak, a ferde hatásvonalú golyóscsapágyak, a kúpgörgős csapágyak vagy az önbeálló görgőscsapágyak. Az N, NU hengergörgős csapágyak, a tűcsapágyak, tűhüvelyek, valamint tűkoszorúk többsége azonban csak radiálisan terhelhető.
A főként axiális terhelésekhez kialakított gördülőcsapágyakat axiális csapágyaknak nevezik. Az axiális önbeálló görgőscsapágyak és az egyfelé ható axiális ferde hatásvonalú golyóscsapágyak kombinált axiális és radiális terheléseket vesznek fel. A többi axiális csapágy csak axiális terhelésekhez alkalmas.
Ha radiális irányban csak korlátozott beépítési hely áll rendelkezésre, akkor alacsonyabb keresztmetszetű elemeket kell választani, pl. tűkoszorúkat, belső gyűrűs vagy belső gyűrű nélküli tűcsapágyakat, mélyhornyú golyóscsapágyakat és meghatározott sorozatú önbeálló görgőscsapágyakat.
Ha axiális irányban korlátozott a hely, akkor a radiális és kombinált terhelésekhez az egysorú hengergörgős csapágyak, a mélyhornyú vagy a ferde hatásvonalú golyóscsapágyak alkalmasak. Axiális terhelésekhez axiális tűkoszorúk, axiális tűcsapágyak vagy meghatározott sorozatú axiális mélyhornyú golyóscsapágyak használhatók.
Másik jellemző az, hogy milyen módon vezetnek a csapágyak egy tengelyt. Így vannak olyan csapágyak, amelyek megengedik a tengelyek axiális eltolódását, más csapágyak egyik vagy mindkét axiális irányban vezetik a tengelyt, valamint vannak olyanok is, amelyek szögben elfordulhatnak, és így a csatlakozó konstrukció ferde állását is megengedik.
A csapágy méretének meghatározásához elsősorban a terhelés nagyságát és jellegét – dinamikus vagy statikus –, a csapágy terhelhetőségét, valamint a csapágyazás használati időtartama és üzembiztonsága iránt támasztott igényeket kell figyelembe venni. A körbeforgó csapágyak dinamikusan vannak igénybevéve. A csapágyakat statikusan a csapágygyűrűk közötti lassú relatív mozgások, a lengőmozgások és az álló helyzetben ható terhelések veszik igénybe. Összehasonlítható külső méretek mellett a görgőscsapágyak a golyóscsapágyakhoz képest általában jobban terhelhetők. Ezért kisebb és közepes terhelésekhez többnyire golyóscsapágyakat, míg nagyobb terhelésekhez és nagyobb tengelyátmérőkhöz inkább görgőscsapágyakat használnak.

Siklócsapágyak

A siklócsapágyazásoknak a gördülőcsapágyazásakhoz hasonlóan az a feladatuk, hogy megtámasszák és vezessék az egymáshoz képest elmozduló részeket. Eközben fel kell venniük, és át kell adniuk a fellépő erőket. Míg azonban a gördülőcsapágyazásoknál a csapágyelemeket gördülő részek – a gördülőtestek – elválasztják egymástól, addig a siklócsapágyazásoknál a mozgó rész – többnyire egy tengely, csap vagy léc – egy rögzített csapágyperselyen, csapágycsészén vagy siklócsíkon siklik. Így a siklómozgás közvetlenül a csapágytest siklórétege és a mindenkori csapágyazott rész között megy végbe. A kenésről beágyazott kenőanyagok vagy egy támasztesten elhelyezett fix réteg biztosítja. Radiális mozgásnál a tengely és siklóréteg közötti csapágyjáték biztosítja a csúszó felek mozgásképességét.

A siklócsapágyak radiális csapágykény, axiális csapágyként, csíkként, félcsészeként és számos más kivitelben készülnek. Alacsony zajkibocsátásúak, és elsősorban ott használhatók, ahol viszonylag lassú forgó- és lengőmozgások mellett nagy terheléseket kell felvenni, valamint magas és alacsony hőmérsékleteken. A sokoldalú, specifikus tulajdonságaiknak köszönhetően az ipar szinte minden területén használják őket, főként akkor, ha csak nagyon korlátozott beépítési hely áll rendelkezésre.