(Egykori) duális hallgatóink mesélnek Csanád: „Ennél jobb dolog az emberrel nem történhet”

2025.01.02 | Szombathely

Csanád izgalmas utat járt be, míg a bicikliszereléstől és legótól a mérnöki pályáig jutott. A Széchenyi István Egyetem és a Schaeffler duális oktatásában vett részt, az 1.végzett évfolyam mérnök hallgatója volt, és ma már közel egy éve Schaeffler-munkavállaló.

Mesélnél a tanulmányi hátteredről?

Nagypapám autószerelő volt, tőle sokat tanultam. Másik papám kovács volt, ezermester, sok mindent hagytak rám, lehet, hogy tőlük örököltem a műszaki vonalat.

Gyerekkorom óta bringákat szereltem, mindig volt műszaki érdeklődésem. 17 éves korom körül eljutottam oda, hogy ki kell találni, mi legyen a továbbiakban. Nekem nem ment egyébként sem a matek, sem a fizika. Volt viszont egy vegyészmérnök tanárom, aki nagyon jól megértette velem a dolgokat. Rákaptam a matekra és fizikára, utána pedig már játékszerűen mentek ezek a dolgok. Akkor jött, hogy ha már ennyire jól megy és szeretem a műszaki dolgokat, akkor valamilyen mérnöki pályát válasszak. Gondoltam, ha már a biciklikhez ilyen közel állok, lehetnék járműmérnök vagy gépészmérnök, és ha marad a bringás vonal, egyszer majd tervezhetek bringát magamnak. Így kötöttem ki végül a járműmérnök szakon.

Miért választottad a Schaefflert? Hol hallottál a cégről?

Elkezdtem Győrben az egyetemet. Nem tudtam a duális oktatás lehetőségéről, anyukám szólt róla, aki sokat olvas (ami rólam nem mondható el), és ő talált információt a Schaefflerről és a duális képzésről. Beadtam a jelentkezésem és felhívtak. Tetszett, hogy közvetlenül foglalkoztak az emberrel, behívtak beszélgetni, Orsolyával találkoztam, és nagyon szimpatikus volt a légkör, jó hangulat volt.

Hogy alakult eddig a tanulmányod a Schaefflernél? Hol tartasz most?

Már az elején kérdezték, melyik terület érdekel. Elmeséltem, hogy gyerekkorom óta imádtam legózni. Az volt az alapja mindennek, ami a műszaki irányba terelt. Ezért gondoltam, megpróbálom a tervezést. 1-2 év után rájöttem, hogy másfelé húz a szívem. Szerettem volna megismerkedni a gyártással, és gondoltam, a prototípusgyártáson minden termékből van, ott mindegyik termékhez közelebb tudnék kerülni. Így kerültem át a konstrukciótól a prototípusgyártáshoz.

A munkakör és a csapat is nagyon megtetszett, leginkább az fogott meg, hogy itt még több a csapatmunka és kézbe vehetjük a terméket. Nagyon örültem annak is, hogy csavarhúzót foghattam a kézbe. Volt lehetőségem eljutni Bühlbe is az e-mobility proto-s csapattal.

Milyen célt tűztél ki most magad elé (akár munka, akár magánélet területén)?

Meg szeretném csinálni az IronMan-t 10 órán belül Nagyatádon vagy Podersdorfban. Be akarom fejezni a villamosmérnöki tanulmányaimat is. Egyszer jó lenne megmászni a Mount Everestet, vagy más nagy hegyet.

Jelenleg egyébként jól érzem magam. Szerintem ez a fő szempont, hogy az ember szereti, amit csinál.

Mit javasolnál a 18 éves önmagadnak? Van-e valami tanulság, jó tanács, amit megosztanál a most pályaválasztás előtt állókkal?

Csináljátok, ne gondolkodjatok rajta sokat! Ha valaki érzi, melyik út a jó, bármilyen nehéz, induljon el arra, ne a könnyebbet válassza. Persze. ha valaki mögött nem áll olyan háttér, aki ösztönzi tovább, tovább, akkor kicsit nehezebb. Nekem szerencsém volt, mert két olyan szülő támogatott, akiknek sokat köszönhetek, amikor eléri az ember a határait akkor jön jól igazán a segítség, egy löket, hogy folytassa, és ne adja fel. Engem nagyon sokat hajtottak, hogy csináljam, most már saját magamat hajszolom nagyobb-nagyobb kihívások felé. Kitartónak kell lenni: minél nagyobb kihívások vannak, annál jobban fejlődünk, és ez lényegében a célja az életnek, hogy fejlődjünk. Találni kell célokat, és megpróbálni eredményesnek lenni.

E-mobility terület annak való, aki nyitott az új dolgok felé és vállalkozó szellemű típus.

Amikor csatlakoztam duális hallgatóként, és havi ösztöndíjat kaptam, rájöttem, hogy ennél jobb dolog az emberrel nem történhet. Amellett, hogy tanul az egyetemen, még itt is sok dologba belelát, és rettentő sok dolgot tanul, ráadásul még fizetnek is érte.

Mesélnél a szakdolgozatod témájáról picit?

Szakdolgozatom témája az LPG-s autó átalakíthatósága ammónia meghajtású járműre volt, és az, hogy ez miért lenne előnyös a környezet számára is. Sokan olvasták és kíváncsian fogadták, azóta meg is valósították.

+1 ráadás kérdés: Mit sportolsz?

6 éves korom óta sportolok, thai boxoltunk testvéreimmel egy nagyon jó edző szárnyai alatt. Ez a sportág megtanít arra, hogy jó sokat kell dolgozni, aztán jönnek az eredmények. Nyolcadik osztályosként pedig megvettem az első versenybiciklimet, akkor váltottam sportágat, és versenyeztem két évet. Utána jött a duatlon és most a triatlon. Mindegyik annyira más. A sport nekem sokat segít, szerintem nagyban hozzájárul a mindennapi egészséges egyensúlyhoz és a tartáshoz.

A sport mellett nagyon fontos a zene az életemben, 6 éves korom óta játszok trombitán, több zenekarban is játszottam, ami egy hatalmas élmény a mai napig számomra, hiszen amikor 25-30 zenész egyszerre játszik, az az igazán izgalmas.